Csepel Szerszámgépgyár 1945-től 1950-ig

A háború véget ért, de a szerszámgépgyártáshoz nem sokkal maradt meg több, mint a dolgozók szaktudása. A szerszámgépgyár 11000 m² alapterületű üzemcsarnoka romokban hevert, a szerszámgépek, műszerek és technológiai berendezések egy része elpusztult, egy részét elhurcolták.

A szerszámgépgyár I. számú csarnoka 1945-ben

A Szerszámgépgyár dolgozói - hasonlóan a Csepel Művek többi dolgozójához - súlyos nélkülözések között kezdték el az újjáépítést, mert a gyártás megindítása létkérdés volt. Hozzákezdtek a romok eltakarításához, a megrongált épületek használhatóvá tételéhez. A javítható szerszámgépeket üzembe helyezték, az elhurcoltak egy részét visszaszállították.

A termelés ideiglenesen egy kisebb, kevésbé sérült, 8800 m² alapterületű épületben indult meg. A Szerszámgépgyár dolgozóinak száma kiegészült a volt Esztergályos üzem és Repülőgépgyártó üzem dolgozóival. A Szerszámgépgyár dolgozóinak létszáma így 1428 főre növekedett.

Az 1944-ben bekövetkezett bombázások a Szerszámgépszerkesztési Osztály munkáját is megbénították. Munkahelye rombadőlt, a géptípusok rajzai, a szabványok, a számítási segédletek részben vagy egészében megsemmisültek. A tudással, tapasztalattal rendelkező tervezők nagy része az ostrom alatt szétszóródott, többen meg is haltak. A háború után a Weiss Manfréd Művek megszűnt Repülőszerkesztésének tervezői jelentkeztek munkára és nagy részben ők alkották az újraszervezett Szerkesztési Osztály zömét. A kis létszám miatt komoly nehézségek árán haladtak előre. Kezdetét vette a megsemmisült rajzok rekonstruálása másolatok és felvételezés alapján. Elsősorban természetesen a jóvátételre gyártott EF-2, UF-2, VF-2 típusjelű konzolos marógépek, az RF-3 jelű sugárfúrógép és az EÖ-250 jelű eszterga rajzait kellett kibocsátani. Elkezdődött a szükséges szabványok, normáliák és számítási táblázatok készítése.

Mivel megmunkáló gépekben nagy volt a hiány a Szerszámgépszerkesztés igen gyorsan ideiglenes gépeket és célgépeket tervezett a szállításra kerülő szerszámgépek és alkatrészeinek megmunkálásához. Sok feladatot a meglévő gépek átalakításával oldottak meg. Még 1946-ban megterveztek egy harántgyalut és egy többorsós fúrógépet az RF-3 sugárfúrógép fúrószánjának megmunkálásához, egy WM-300 esztergára szerelhető horonymaró berendezést, valamint egy harántgyalura szerelhető fogaskerék-gyalukészüléket. Átalakítottak egy használhatatlan, sérült Billeter síkköszörűgépet síkmaró célgéppé az EF-2 marógép állványához.

A termelés bővítése, a géptípusok számának növelése céljából megkezdték olyan gépek honosítását, rajzainak elkészítését, amelyek a kül- és belföldi piacokon eladhatónak látszottak. Így került gyártásba 1947-ben egy cölöpverő, amit az újjáépítésben használtak.

1945-ben a szerszámgépgyártás jelentéktelen volt, mindössze 3 darab gép készült. A gyár meglévő kapacitását a Szovjetunió hadserege számára gyártott járműalkatrészek kötötték le.

1946-ban már sorozatban folyt a szerszámgépgyártás; 226 darab gép készült.

1946. december 31-én államosították a Weiss Manfréd Acél- és Fémművek Rt.-t, és ezzel természetesen a csepeli szerszámgépgyártás is állami irányítású lett.

1947-ben már 585 darab szerszámgép készült. Az össztermelés 90%-a jóvátételi szállítás volt.

A Szerszámgépgyár I., II., III. számú csarnoka 1954-ben
(jobbra fent: III. sz., alul: II. sz. és I. sz. csarnok)

A lebombázott repülőgépszerelő csarnok felépítésével a termelő terület 10000 m²-rel növekedett (II. számú csarnok). A megmunkáló szerszámgéppark elérte a 370 darabot.

1948-ban üzembe helyezhetővé vált a Szerszámgépgyár háború előtti régi épülete is (I. számú csarnok). A két épület üzembe helyezésével megszűnt a gyár ideiglenes elhelyezése. Ekkor 21000 m² termelőterületen folyt már a szerszámgépgyártás.

Az újonnan bevezetett komplex gyártáselőkészítés megteremtette az alapot a nagyobb mennyiségű termelési feladat végrehajtásához. 1948-ban már 758 darab szerszámgép készült Csepelen.

1948-ban kezdődött el az UF-21 és VF-21 jelű egyetemes és függőleges konzolos marógépek sorozatgyártása, ami a gyár első, teljesen önálló konstrukciója. E gépek főleg eladásra készültek, és sorozatgyártásuk 1954-ig tartott.

1948-ban kezdődik a sugárfúrógépek fejlesztése, aminek következtében megjelentek az RF-35, RF-5, RF-51 és RFh-100 típusú sugárfúrógépek.

1949-ben már 836 darab szerszámgép készült, ebből 786 darab exportra, amiből 160 darab volt a jóvátételi szállítás.

1950-ben 931 darab szerszámgépet gyártottak. Ebben az évben kezdődött az UF-22 és VF-22 marógépek sorozatgyártása.