| i.e. 3000 körül |
Mezopotámiában a sumerok felfedezik a bronz
előállításának módját. Az új fémet szerszámok és öntött szobrocskák készítésére
használják. |
| i.e. 3000 körül |
A Közel-Keleten esztergák alkalmazásával fából
forgástesteket alakítanak ki. |
| i.e. 3000 körül |
Egyiptomban feltalálják a fafűrészt. |
| i.e. 2994 |
Egyiptomban rézszeget kovácsolnak. |
| i.e. 2905 |
Egyiptomban csiszolt réztükröt készítenek. |
| i.e. 2820 körül |
A sínai-félszigeti rézbányákban fokozzák a kitermelést
a kézművesek igényeinek kielégítésére. |
| i.e. 2694 |
Indiában íjfúrót használnak, amely működésében
hasonlít a Közel-Keleti esztergához. |
| i.e. 2290 körül |
Kis-Ázsiában megjelennek az első vaseszközök,
amik ekkor még drágábbak az aranynál és az ezüstnél. |
| i.e. 2220 |
Kínában Jü császár uralkodása alatt állítólag
acélt készítenek, és azt megedzik. |
| i.e. 2050 körül |
A svájci Pfaffiker-tó cölöpépítményeinek kora
vége felé ismerik a rugót. Hajlékony, kb. másfél méteres tiszafa ívek ezek,
de bronzból készült rugókat is alkalmaznak. |
| i.e. 2000 körül |
Egy Ur városából származó agyagtáblán leírják
a kovácsolás műveletét. |
| i.e. 2000 körül |
A Fertő-tó vidékének cölöpépítményei között
találták meg a legrégibb fémtükröt, amely csiszolt bronzból készült. |
| i.e. 1750 körül |
Samsi-Adad asszír király 10 000 darab, egyenként
egyfontos vastag szeget rendel Mári uralkodójától. |
| i.e. 1700 körül |
Hammurápi egy levelében a fémkohászatot említi. |
| i.e. 1510 körül |
Az indiaiaknak és a hettitáknak szabályos vasiparuk
van. |
| i.e. 1500 körül |
Egyiptomban feltalálják a viaszveszejtéses eljárást. |
| i.e. 1475 |
Egyiptomi írásos dokumentum a vas elterjedtségéről. |
| i.e. 1450 körül |
Egyiptomban III. Thotmesz (Thutmoszisz) fáraó uralkodása idején (i.e. 1490 - i.e. 1436) sikerül acélt előállítani a fémműveseknek. |
| i.e. 1300 körül |
Egyiptomban ismerik a drótot. |
| i.e. 1000 körül |
A Közel-Keleten acélt kezdenek gyártani. |
| i.e. 900 körül |
Salzburg környékén megnyitják az első sóbányákat. |
| i.e. 900 körül |
Görögországban és Közép-Európában megindul a vaseszközök gyártása, mert eddig Európa importálta. |
i.e. VIII. század
második fele |
Homérosz szerint Héphaisztosz kovácsisten műhelyében van fogó, kalapács, "fújó", olvasztótégely és üllő. Ólmot és ónt öntenek, aranyat kalapálnak, bronzot kovácsolnak, az acélt hideg vízzel edzik. |
| i.e. 750 körül |
Ping Vang császár uralkodása alatt kialakul a kínai vasöntés. |
| i.e. 710 körül |
II. Sarrukin (Szargón) asszír király (i.e. 721 - i.e. 705) hatalmas vaskészlet (176 tonna) fölött rendelkezik. Nagy része tömbökben van. |
| i.e. 700 körül |
A görögök felismerik a csigasor alkalmazásának hasznát. |
| i.e. 600 körül |
A görögök prést használnak, amivel a gyümölcsök levét sajtolják ki. |
| i.e. 532 körül |
Szamosz szigetén (Görögország) Theodórosz esztergát épít és meghonosítja a viaszveszejtéses eljárást. Ezeket valószínüleg a Közel-Keleten ismerte meg. |