| 1825 |
Manchesterben Houldsworth feltalálja a differenciálművet. |
| 1826 |
Friedrich Harkort német gyáros a Ruhr melletti
Wetterben felépíti az első korszerű nagyolvasztót, amit samottal bélel. |
| 1827 |
Hoyau Párizsban megszerkeszti a horgok és karikák
gyártásához szükséges automata gépet. |
| 1827 |
Per Lagerhjelm stockholmi kohásztechnikus, a
vasszilárdság vizsgálatához szükséges gép szerkesztésével a modern anyagvizsgálati
módszerek kidolgozásának társalapítója lesz. |
| 1827 |
Friedrich Wöhler német kémikusnak sikerül tiszta
alumíniumot előállítani. |
| 1828 |
James Beaumont Neilson brit kohásztechnikus
rájön arra, hogy az ipari kemencéknél tüzelőanyagot lehet megtakarítani,
ha a levegőt a kemencébe való juttatás előtt felmelegítik. |
| 1829 |
Az első fogaskerékgyalu üzembe helyezése a német
Glavet & Fia cégnél. |
| 1829 |
Jedlik Ányos István elkészíti az első elektromágneses
villanymotort. |
| 1830 |
Amerikában kifejlesztik a marógépet. |
| 1831 |
Egy brit vaskohóban az első L-profilú vasat
hengerlik. |
| 1832 |
Galle mérnök feltalálja a róla elnevezett meghajtóláncot. |
| 1833 |
Ritchie megszerkeszti az első forgó elektromotort. |
| 1833 |
Charles Babbage brit matematikus kifejleszti
az első programvezérlésű számológépet. |
| 1834 |
A német Moritz Hermann Jacobi megszerkeszti
minden forgó elektromos motor prototípusát. |
| 1834 |
W. A. Julius Albert hannoveri bányafőtanácsos
kifejleszti a sodrott drótkötél előállításához szükséges eljárást. |
| 1835 |
Joseph Whitworth angol gyáros síkesztergagépet
szabadalmaztat. A befolyt pénzből szerszámgépgyártó vállalatot alapít. |
| 1836 |
MacDowall megépíti az első gőzfűrészgépet. |
| 1836 |
A skót szerszámmechanikus James Nasmyth, aki
Manchesterben szerszámgépek előállításához szükséges öntödét rendez be,
kifejleszti a harántgyalugépet, a vas és a színesfémek gyalulására. |
| 1838 |
William Fairbairn megépíti a vashajók és gőzkazánok
gyártásánál használatos szegecselőgépet. |
| 1838 |
Tabané francia orvos kifejleszti a "cloche
pneumatique"-nek nevezett levegőkompresszort azért, hogy a betegeit
sűrített levegővel kezelje. |
| 1839 |
James Nasmyth feltalálja a gőzkalapácsot. |
| 1839 |
Bodmer német szerszámmechanikus kifejleszti
a függőleges esztergát. |
| 1839 |
J. G. Hoffmann feltalálja a fogaskerék-formázó
gépet. |
| 1840 |
Az angol Burnett feltalálja a fafeldolgozás
számára az alakos gyalugépet. |
| 1840
után |
A Pratt & Whitney cég alapítói Amerikában
kifejlesztik a revolveresztergát. (A pontos dátum nem ismert.) |
| 1841 |
Ryder angol gyáros megszerkeszt egy kovácsológépet
vasszögek előállítására. |
| 1841 |
Joseph Whitworth angol gyáros egységes mértékrendszert
vezet be a csavarok számára. |
| 1842 |
James Nasmyth 1839-es konstrukcióját követve
a franciaországi Cruezot művekben először építenek nehéz gőzkalapácsot. |
| 1842 |
Joseph Whitworth angol gyáros feltalál egy menetvágó
gépet. |
| 1843 |
Irving feltalálja Londonban a másoló-fametsző
gépet. |
| 1844 |
A birminghami John Spencer szabadalmat kap hullámlemez
gyártására profilhengerek segítségével. |
| 1844 |
Bruxton angol mérnök először állít munkába egy
sűrített levegővel dolgozó kőfúró gépet. |
| 1844 |
Samuel Finley Breeze Morse és William Fardely
egymástól függetlenül feltalálja a relét. |
| 1845 |
Thomas J. Sloan amerikai technikus feltalál
egy automata facsavargyártó gépet. |
| 1846 |
William George Armstrong feltalálja a hidraulikus
akkumulátort, megépíti az első hidraulikus darut, és megszerkeszti az első
hidraulikus felvonókat. |
| 1846 |
Alexander Bain skót órás és elektrotechnikus
feltalálja a lyukszalagot a táviratozás gyorsítására. |
| 1846.
július 15. |
Megindul Pest és Vác között az első magyar gőzvasúti
szerelvény. |
| 1848 |
Appold angol mérnök megépíti az első használható
centrifugálszivattyút. |
| 1848 |
A Dortmund melletti Hördében Reiner Daelen német
kohómérnök feltalálja a rúdvashengerművet. |
| 1849.
november 20. |
Tizennyolc évi előkészítés, tíz évi építkezés
után elkészül a Lánchíd. Az öntöttvas kereszttartókat hazai, a láncokat
és a sarukat angol cég szállította. |