| 896 körül |
HONFOGLALÁS |
| 1546 |
Georgius Agricola (Georg Bauer) német természetkutatónak
megjelenik De re metallica című műve. Könyvében foglalkozik a magyar bányákkal
és gépesítésükkel is. |
| 1722 |
Selmecbányán munkába áll Magyarország és az
európai kontinens első üzemszerűen használt gőzgépe, amely a bányák vizét
szivattyúzza. |
| 1753 |
Üzembe helyezik a magyar Hell József Károly
sűrített levegővel hajtott vízemelő szivattyúját. Ez a pneumatikus működtetés
egyedülálló az akkori vízemelési technikában. |
| 1802 |
Az erdélyi származású Ursz ácsmester feltalálja
a rezgő osztályozódobot. |
| 1829 |
Jedlik Ányos István elkészíti az első elektromágneses
villanymotort. |
| 1830. 09. 04. |
Megteszi első útját az első magyar gőzhajó a
Dunán Bécs-Budapest útvonalon. |
| 1834 |
Létrehozzák az első magyar mechanikai műhelyt
Krassó-Szörény megyében Ruszkicán a bányagépek javítására. |
| 1835 |
Újabb mechanikai műhely létesül Kachelmann Károly
és fiai cégével a Selmecbánya melletti Vinnyén bányagépek javítására. |
| 1840 |
A Duna Gőzhajózási Társaság Óbudai Hajógyárának
alapítása. |
| 1844 |
Ganz Ábrahám megalapítja budai vasöntődéjét. |
| 1845 |
Ifj. Schlick Ignác megalapítja öntődéjét Budán
az Öntőház utcában, amely 1864-ben áttelepül Pestre. |
| 1846. július 15. |
Megindul Pest és Vác között (34 km) a Központi
Vasúttársaság első magyar gőzvasúti szerelvénye. |
| 1847 |
A pest-szolnoki vasútvonal (101 km) megnyitása. |
| 1847 |
Elindul az első ózdi hengermű. |
| 1847-48 |
A poherellai (Koháryháza) magaskemence megépül. |
| 1849. november 20. |
Tizennyolc évi előkészítés, tíz
évi építkezés után elkészül a Lánchíd. A láncokat és a sarukat angol cég
szállította, az öntöttvas kereszttartók Ganz Ábrahám budai öntődéjében készültek. |
| 1850 |
A Rimamurányi Vasművek az Ózdi Vasművek mellett
jelentős karbantartó műhelyt épít. |
| 1867 |
A Ganz kocsigyár alapítása a Kőbányai úton. |
| 1868 |
A Láng Gépgyár alapítása. |
| 1870 |
A kormány megveszi a Belga-Magyar Társaság üzemét
a Kőbányai úton, amelyből megalapítják a Magyar Királyi Államvasutak Gépgyárát,
a későbbi MÁVAG-ot.
Ezzel közel egyidőben a kormány megveszi az Első Svájci-Magyar Társaság
üzemét ugyancsak a Kőbányai úton, amelyből a MÁV Északi Főműhelye létesül. |
| 1872 |
Gutjahr és Müller svájci születésű iparosok
megalapítják gyárukat a Vígszínház mögötti telken, amelyben a malomipari
gépek mellett rövidesen szerszámgépeket is készítenek állandó gyártási ágként. |
| 1892 |
A Weiss fivérek, Manfréd és Berthold gyárat
alapítanak Csepelen. |