KEZDŐ OLDAL
Mi is az a szerszámgép?
TÖRTÉNET
GÉPEK
GYÁRAK
Csepel Szerszámgépgyár
Diósgyőri Gépgyár
DIMÁVAG Újgyár
DIMÁVAG Gépgyár
Diósgyőri Gépgyár
Szerszámgépipari Művek
VULKÁN Gépgyár
MAGYAR GÉPEK
KRONOLÓGIA
BIBLIOGRÁFIA
NAPLÓ
OLDALTÉRKÉP
KAPCSOLAT

 

DIMÁVAG Gépgyár

 

1948-ban a gyár szervezeti felépítésében jelentős változást hozott, hogy az Újgyár különvált a MÁVAG Kohászati Üzemekből, és önálló vállalattá alakult DIMÁVAG Gépgyár név alatt.

E szervezeti átalakulás a gyár további jelentős fejlődését is elősegítette. Az átszervezett önálló gyárban a termelés irányítása is lényegesen egyszerűbbé és áttekinthetőbbé vált. A DIMÁVAG Gépgyár termelésében olyan gyártmányok honosodtak meg, amelyeket addig nem gyártottak. Ezekben az időkben indult meg a szerszámgépgyártás területén a már említett MVE-280 jelű esztergán és L-1200x5 jelű lemezollón kívül az SE2F-1300 jelű karusszeleszterga és az MHE-1000 jelű hengereszterga gyártása.

x

MHE-1000 hengerszterga

Az SE2F-1300 jelű karusszeleszterga vasúti kerékpárok megmunkálására volt konstruálva. A gép gyártását néhány év után Csepel vette át.

x

SE2F-1300 karusszel eszterga

A DIMÁVAG Gépgyár a szerszámgépgyártás területén úttörő munkát végzett azzal, hogy alig három évvel a háború befejezése után már exportképes szerszámgépeket sorozatban gyártott.

1950-ben már nem csak a szocialista országokba exportálnak esztergákat, hanem a tőkés államokba is. A gyár termékei közül 1950-ben kiemelkednek a következők: MKF-24 finomhúzógép, MKN-2 nehéz dróthúzógép, továbbá a következő kábelgyártó gépek: MKB-16 gyorszövőgép, MKV egyetemes fonógép, MKRS-6 gyorssodró gép.

xx

MKF-24 finomhúzógép

1950-ben újabb szervezeti váltás történt. A gyárból kivált egy részleg Nehézszerszámgépgyár néven, és önálló gyártási profilt alakított ki. Főleg nagy teljesítményű hűtőkompresszorokat és áramtermelő agregátokat gyártottak.

Ugyanebben az időben vált külön a gyárnak egy másik részlege is Könnyűgépgyár néven. Ez az üzem főleg szivattyúk, mezőgazdasági gépek és Diesel-targoncák gyártására specializálta magát.

A két új üzem az anyavállalattal mindvégig szoros kapcsolatban volt, eredményesen együttműködött, végül 1963-ban az országos méretű ipari átszervezés folyományaként azzal ismét egyetlen gazdasági egységgé olvadt.

Az említett két vállalat különválását nyomon követte a DIMÁVAG Gépgyár 1951-es újabb átszervezése.

Új üzemek épültek, amikben új termelési ágak kezdték meg a termelést, ezért a vállalatot termelési, önelszámoló gyáregységekre osztották, amelyek mindegyike határozott gyártási profilú, önálló termelési feladatot kapott.
Az intézkedések nyomán a termelés egyenletesen növekedett.

Az első ötéves tervidőszakot nagyarányú gyártmányfejlesztés jellemzi. Új konstrukciók születnek, illetve a már bevezetett termékeket tovább fejlesztik. Erre az időszakra esik az MVE eszterga korszerűsítése és több új konstrukció beindítása, illetve azok gyártása is. Ezek között említést érdemelnek az EK típusú ellenütős kalapácscsalád első képviselői, az EK-6 és az EK-13 jelű kalapácsok, továbbá egy 250 tonnás sorjázó sajtológép, amelynek továbbfejlesztett változata a DSS-250 jelet viseli, a DRK-60 rugós kalapács, valamint az LSU-16 jelű egyetemes olló.

Megindult a Salgótarjáni Gépgyártól átvett és kifejlesztett PN-2 és PN-4 jelű körhagyós sajtológép sorozatgyártása. Ezeket a gépeket azonban hamarosan felváltotta a korszerűbb SD típusú sajtológépcsalád, amely már a gyár saját konstrukciója volt.

Az első ötéves tervidőszakban még számos, részben gyárfejlesztést szolgáló és egyedi szerszámgépkonstrukció készült (kéttárcsás köszörűgép, körolló, gyűrűseszterga), továbbá hosszgyalugép, fúrógép, sajtológép korszerűsítése, illetve tartozékok tervezése folyt. Az egyedi gyártmányok között említést érdemel egy 80 kp-os ejtőkalapács (KGMTI konstrukció).

x

80 kp-os
ejtőkalapács

1955-ben az új tervidőszak feladataihoz nagy lendülettel látott hozzá a gyár. A termelési struktúra némileg módosult, mert a vállalatvezetés az igen szerteágazó termelési profil tisztázását szorgalmazta. Ezzel azt kívánta elérni, hogy az alapvető termelési ágakban korszerű színvonalon széles gyártmányválasztéka legyen. Különösen a huzal- és kábelipari gépek termelését kívánták fokozni. A külföldi piacok megtartását, új felvevő államok megszerzését csak világszínvonalon álló korszerű és nagy teljesítményű termékektől lehetett csak várni. Ezért az ötvenes évek második felét a huzal és kábelgyártó gépek erőteljes fejlesztése, ezeknek korszerű termelési módszerekkel való gyártása és a minőség fokozása jellemzi. A vállalat új típusú, eddig nem gyártott berendezések tervezését és előállítását kezdte meg, egyúttal ez a termelési ág is mind nagyobb hányadot képviselt a vállalat össztermelésében. Ezzel egyidejűleg néhány régebben gyártott szerszámgép (különösen forgácsológépek) gyártása fokozatosan megszűnt, illetve más vállalatok vették azt át. A szerszámgépgyártásban mindinkább a forgácsnélküli profil erősödött meg.

Két új gyártmány jelent meg az RL-2500 jelű gépi lemezolló (Csepeli konstrukció) és az LK-75 jelű légpárnás kalapács.

1958 után jelennek meg a különböző sajtológépek (SD-25, SD-40, SD-63, SD-100, valamint SM-63 és SM-100 jelű merev állványú, és ST-600 jelű könyökcsuklós sajtológépek), hidraulikus és mechanikus lemezollók (OL-3x1250, OLH-5x2050, OLH-8x2050, OLM-16x2500), továbbá a sajtológépekhez való adagoló berendezések és egyéb egyedi gépek.

x
xx
OL-3x1250 lemezolló OLH-5x2050 hidraulikus lemezolló

A nehézgépgyártás területén említést érdemelnek a Kínai Népköztársaság számára készült csőgyári berendezések. Ennek keretében különböző nagyságú és teljesítményű öntecslyukasztó sajtók, kalibrálóprések, görgősorok, csővonópadok, Pilger hengerállványok és tartozékaik, redukáló hengerek, hidegegyengetőgépek, stb. gyártása folyt. Ezek a varrat nélküli acélcsövek gyártására való nehézgépek a gyár jelentős exporttermékét képezték. A csőgyári berendezések a Csepeli Tervező Iroda és a KGMTI tervei alapján készültek.

x

2000 tonnás öntecslyukasztó sajtó

Eredményesen szerepelt a vállalat a Budapesti Ipari, illetve Nemzetközi Vásárokon, ahol számos kitüntetést kapott.

1959-ben némi szervezeti változás következett be azzal, hogy a Borsodvidéki Gépgyár beolvadt a DIMÁVAG Gépgyárba, mint annak egyik gyáregysége. Ez a viszonylag kisebb gyár a miskolci Hercz gépgyár 1948. évi államosításakor, majd Szilágyi-Diskant gépgyár 1949. évi hozzácsatolásával alakult és főként kereskedelmi és ipari öntvényeket, mezőgazdasági gépeket, műanyagsajtológépeket, hidraulikus emelőket, vasszerkezeti termékeket stb. állított elő. A vállalatnak ez a gyáregysége változatlan telephelyen működött tovább, mindaddig, amíg a 60-as években végleg beleolvadt a központi gyárba, az eredeti gyártelepet pedig leszerelték.

A Borsodvidéki Gépgyár termékei közül megmaradt, illetve továbbfejlődött a műanyagsajtológépek (DSH gépcsalád) és a hidraulikus emelők gyártása.

x

DSH-100-B műanyag sajtológép