A modern eszterga
1678 - 1680 Joseph Moxon megírta az Esztergályozás
művészete című könyvét.
1701-ben - Lyonban - jelent meg Charles Plumier
műve a "L'art de tourner" (Az esztergálás művészete),
amelyben részletesen leírja a fémesztergálást és gépeit. Ebből a
műből tudhatjuk, hogy már a XVII. században biztosan esztergáltak
fémeket.
1768-as ábrázolás egy francia esztergályosműhelyről
|
1797-ben Henry Maudslay angol
mechanikus megépítette a mai esztergák prototípusának tekintett
esztergagépet, amelynek már vezér- és vonóorsója is volt. Maudslay
esztergáját már nem fából építette, mint azt eddig tették, hanem
vas alkatrészeket alkalmazott az új konstrukciónál. Ezen a gépen
már nemcsak a munkadarabot lehetett rögzíteni, hanem a forgácsolást
végző szerszámot, a kést is. Mivel ennek a gépnek már volt vezérorsója,
ezzel meneteket is lehetett vágni. |
Maudslay 1810-ben épített esztergája
1821-ben egy Parker nevű ember Bostonban feltalálta
a nem hengeres tárgyak esztergálására szolgáló gépet.
1835-ben Joseph Whitworth angol gyáros szabadalmaztatta
síkesztergáját, majd szerszámgépgyártó vállalatot alapított.
1839-ben egy német szerszámmechanikus, Bodmer kifejlesztette
a függőleges esztergát. Napjainban a nagyméretű tárgyak esztergálására
a karusszel esztergát használják, ami függőleges tengely mentén
forgatja a megmunkálandó tárgyat.
Valamikor 1840 után (a pontos dátum nem ismert)
a Pratt & Whitney cég alapítói Amerikában kifejlesztették a
revolveresztergát. Ezzel a géppel már termelékenyebb a megmunkálás,
mert a különböző műveletekhez szükséges kések egyszerre vannak befogva
a revolverfejbe, ami a soron következő művelet előtt a megfelelő
pozícióba állítható, ezzel csökkentve a szerszámcsere idejét. A
hagyományos késtartóval rendelkező esztergagépek esetén az előző
művelethez tartozó kést először ki kell venni, majd utána behelyezni
a következőt. A revolveresztergán ez egy mozdulat.
1855-ben Elisha K. Root és Samuel Colt, valamint
tőlük függetlenül Jones és Lanson is revolversztergát épített. Nincs
ismert összefüggés köztük és a Pratt & Whitney cég revolveresztergája
között.
1869-ben a Decker fivérek profilozott síneken mozgó
szánnal szerelték fel az esztergát.
1873-ban az amerikai Christopher M. Spencer a revolveresztergát
Hartford szerszámgép-automatává fejlesztette tovább, amivel varrógépek
számára gyártott nagy mennyiségben alkatrészeket.
A gőzgép feltalálása után az esztergák meghajtására
is főleg ezt gőzerőt használták a korábbi vízi és lábmeghajtás
helyett. A gőzgép azonban nem egy esztergát hajtott meg, hanem
az egy műhelyben lévő összes gép meghajtására egy darab gőzgépet
használtak. Ezt transzmissziós hajtástnak nevezzük. Ezt úgy
oldották meg, hogy a mennyezeten végigfutó tengelyt, vagy tengelyeket
hajtotta a gőzgép, majd a tengelyekről bőrszíjakkal vitték át
forgó mozgást a gépekre. |
Transzmissziós hajtás
|
Eszterga transzmissziós hajtással
Az esztergák egyedi meghajtására körülbelül az 1920-as
évektől villamos motort használnak.
Eszterga egyedi meghajtással
Az esztergák egyszerű, könnyed felépítésének
megváltoztatását az tette szükségessé, hogy az új szerszámanyagok
miatt megnövekedett forgácsolási teljesítményt az eddigi kialakítás
nem viselte el. Erősebb, merevebb gépeket kellett tehát építeni.
Eszterga az 1940-es évekből
Eszterga az 1960-as évekből
Az NC vezérlés az 1960-as évektől
egyre nagyobb ütemben fejlődött, így az esztergák nagy része is
a korszerű technikával lett ellátva.
1966-ban német felmérések kimutatták, hogy az esztergán
megmunkált alkatrészek döntő többsége rövid, tárcsa jellegű. Fölösleges
nagyméretű esztergákat építeni, ha azok lehetőségeit csak ritkán
használják ki.
NC vezérlésű eszterga az 1970-es
évekből
CNC eszterga az 1980-as évekből
CNC eszterga az 1990-es évekből
A napjainkban készülő esztergák szinte kivétel nélkül
CNC vezérléssel vannak ellátva, de azért még mindig gyártanak hagyományos
esztergát, mert a szegényebb országok és a kis vállalkozások igényeinek
ezek is megfelnek. Persze ezek is korszerű anyagokból és jó minőségben
kerülnek legyártásra, de a vezérlés és a hozzá szükséges érzékelők,
mérőrendszerek jelentős többletköltségét megspórolhatják.
|