KEZDŐ OLDAL
Mi is az a szerszámgép?
TÖRTÉNET
GÉPEK
Eszterga
A korai esztergák
A modern eszterga
GYÁRAK
MAGYAR GÉPEK
KRONOLÓGIA
BIBLIOGRÁFIA
NAPLÓ
OLDALTÉRKÉP
KAPCSOLAT

 

A modern eszterga

 

1678 - 1680 Joseph Moxon megírta az Esztergályozás művészete című könyvét.

1701-ben - Lyonban - jelent meg Charles Plumier műve a "L'art de tourner" (Az esztergálás művészete), amelyben részletesen leírja a fémesztergálást és gépeit. Ebből a műből tudhatjuk, hogy már a XVII. században biztosan esztergáltak fémeket.

1768-as ábrázolás egy francia esztergályosműhelyről

1797-ben Henry Maudslay angol mechanikus megépítette a mai esztergák prototípusának tekintett esztergagépet, amelynek már vezér- és vonóorsója is volt. Maudslay esztergáját már nem fából építette, mint azt eddig tették, hanem vas alkatrészeket alkalmazott az új konstrukciónál. Ezen a gépen már nemcsak a munkadarabot lehetett rögzíteni, hanem a forgácsolást végző szerszámot, a kést is. Mivel ennek a gépnek már volt vezérorsója, ezzel meneteket is lehetett vágni.

Maudslay 1810-ben épített esztergája

1821-ben egy Parker nevű ember Bostonban feltalálta a nem hengeres tárgyak esztergálására szolgáló gépet.

1835-ben Joseph Whitworth angol gyáros szabadalmaztatta síkesztergáját, majd szerszámgépgyártó vállalatot alapított.

1839-ben egy német szerszámmechanikus, Bodmer kifejlesztette a függőleges esztergát. Napjainban a nagyméretű tárgyak esztergálására a karusszel esztergát használják, ami függőleges tengely mentén forgatja a megmunkálandó tárgyat.

Valamikor 1840 után (a pontos dátum nem ismert) a Pratt & Whitney cég alapítói Amerikában kifejlesztették a revolveresztergát. Ezzel a géppel már termelékenyebb a megmunkálás, mert a különböző műveletekhez szükséges kések egyszerre vannak befogva a revolverfejbe, ami a soron következő művelet előtt a megfelelő pozícióba állítható, ezzel csökkentve a szerszámcsere idejét. A hagyományos késtartóval rendelkező esztergagépek esetén az előző művelethez tartozó kést először ki kell venni, majd utána behelyezni a következőt. A revolveresztergán ez egy mozdulat.

1855-ben Elisha K. Root és Samuel Colt, valamint tőlük függetlenül Jones és Lanson is revolversztergát épített. Nincs ismert összefüggés köztük és a Pratt & Whitney cég revolveresztergája között.

1869-ben a Decker fivérek profilozott síneken mozgó szánnal szerelték fel az esztergát.

1873-ban az amerikai Christopher M. Spencer a revolveresztergát Hartford szerszámgép-automatává fejlesztette tovább, amivel varrógépek számára gyártott nagy mennyiségben alkatrészeket.

A gőzgép feltalálása után az esztergák meghajtására is főleg ezt gőzerőt használták a korábbi vízi és lábmeghajtás helyett. A gőzgép azonban nem egy esztergát hajtott meg, hanem az egy műhelyben lévő összes gép meghajtására egy darab gőzgépet használtak. Ezt transzmissziós hajtástnak nevezzük. Ezt úgy oldották meg, hogy a mennyezeten végigfutó tengelyt, vagy tengelyeket hajtotta a gőzgép, majd a tengelyekről bőrszíjakkal vitték át forgó mozgást a gépekre.

Transzmissziós hajtás

 

Eszterga transzmissziós hajtással

Az esztergák egyedi meghajtására körülbelül az 1920-as évektől villamos motort használnak.

Eszterga egyedi meghajtással

Az esztergák egyszerű, könnyed felépítésének megváltoztatását az tette szükségessé, hogy az új szerszámanyagok miatt megnövekedett forgácsolási teljesítményt az eddigi kialakítás nem viselte el. Erősebb, merevebb gépeket kellett tehát építeni.

Eszterga az 1940-es évekből

Eszterga az 1960-as évekből

Az NC vezérlés az 1960-as évektől egyre nagyobb ütemben fejlődött, így az esztergák nagy része is a korszerű technikával lett ellátva.

1966-ban német felmérések kimutatták, hogy az esztergán megmunkált alkatrészek döntő többsége rövid, tárcsa jellegű. Fölösleges nagyméretű esztergákat építeni, ha azok lehetőségeit csak ritkán használják ki.

NC vezérlésű eszterga az 1970-es évekből

CNC eszterga az 1980-as évekből

CNC eszterga az 1990-es évekből

A napjainkban készülő esztergák szinte kivétel nélkül CNC vezérléssel vannak ellátva, de azért még mindig gyártanak hagyományos esztergát, mert a szegényebb országok és a kis vállalkozások igényeinek ezek is megfelnek. Persze ezek is korszerű anyagokból és jó minőségben kerülnek legyártásra, de a vezérlés és a hozzá szükséges érzékelők, mérőrendszerek jelentős többletköltségét megspórolhatják.